[Epitesz-barkacs] vorosiszap megint

[jhidvegi]

Auth Gábor wrote:

>   Tiszta sor, évente kellene ehhez a termeléshez egy ekkora felületű
> tározó 3-4 méteres mélységgel, amely teljesen kezelhető lehet akár
> félautomatizált célgépekkel (napi 1000-1200m3 föld megmozgatása nem

Értem az elképzelést, de a kiülepedés nem ilyen gyors.

> takarhatnak egy régebbit. Még azt is el tudom képzelni, hogy nem
> kerülne többe, csak eddig nem történt gátszakadás ebben az
> üzletágban, így a szokásjog szerint dolgoztak, meg sem kíséreltek
> alternatív tárolási módokat kipróbálni.

Nem tudom, miért, de világszerte ez egy bevált módinak látszik.

Az elektro-n ezt írtam:
_____
Nézegettem a netet adatok és ilyen tározók után kutatva.

Az egyértelmű, hogy Ausztrália áll az élen a timföldgyártásban. Míg a magyar
termelés kb 0,3millió tonna/év, addig az ausztrál 65 millió tonna, ezzel vezet a
világon. Ez bazi nagy adag!

Gladstone a kulcs-szó. Ez asszem egy nagyvállalat. Megtaláltam egy helyet
Queensland-ben, közel a keleti óceánparthoz, ahol találtam egy marha nagy, 3km
körüli átmérőjű hasonló tározót, de beljebb is egy kisebbet. A leírások alapján
kell legyen valami még nagyobb dél-ausztráliában is, ezt nem találtam meg. A
wiki szerint pedig itt kell legyen valahol a legnagyobb termelés.
_____

>   Most nincs emelkedés a területen? Most van egy 40 méteres domb,
> ehelyett lenne 10 darab 4 méteres egybefüggő dombocska. :)

Csak veszély szempontjából logikus. Én bizony nem értek hozzá, a katasztrófa 
előtt szinte semmit nem tudtam a dologról. Nekem úgy tűnik, hogy valami oka van 
annak, hogy inkább a baromi nagy és mély (vagy inkább magas) tározók terjedtek 
el. Pl a kiülepedési sebesség. Más kérdés, hogy a helyszínt okosabban is ki 
lehetett volna választani.

Ha mindez kínában történik, még a katasztrófa lehetősége előtt egyszerűen 
eltüntetnik a föld színéről az érintett falvakat, településeket. Ott nem okoz 
problémát akár 1millió ember ipari létesítmény miatti kiköltöztetése. Nem 
mondom, hogy ez a frankó, de biztos jobb, mint rájuk ereszteni a szmötyig. Azt 
se tudom, hogy nálunk hol lehetett volna egyáltalán biztonságosan ilyen 
létesítményt telepíteni (mármint a timföldgyárat). Két dolog lehet egymással 
szemben: az, hogy ne legyen a lakosságra veszélyes, másrészt aki ott dolgozik, 
az ne ingázással járjon be.

Nem tudom, hogy a fent említett ausztrál helyen ez hogy van. Lehet, hogy ott nem 
problémás, ha utazni kell naponta vagy akárhogy.

>> Itt - a riportok szerint - teljesen szabályosan jártak el.
>
>   Ez érthető, mivel három tározóra nem lehet szabályokat alapozni, a

Nem három tározóról van szó, csak ezen az egy helyen is ez a tizedik, de van még 
másik három helyen, valamint külföldön is van egy rakás, pl a volt szu-ban, de 
görögországban is stb. Ami minket érinthetett, az a szu-beli, onnan lehetett 
átvenni sokmindent (gondolom), mert amikor ez az egész nálunk kiteljesedett, 
akkor bizony erősen szufüggőek voltunk nem csak ebben a témában.

> törvények és szabályok pedig sokszor nincsenek logikai viszonyban se
> a fizikával, se a valósággal. Nem a törvényeknek és szabályoknak kell
> csak megfelelni, hanem a fizikának és a mérnöki gyakorlatnak is.

ez így van, csakhogy ez a módi az egész világon elterjedt, és nagyon hosszú 
idejű gyakorlata van. Itt szerintem az történt, hogy egy jelentős inhomogenitás 
volt már az építéskor is felfedezhetően az altalajban, és ezt figyelmen kívül 
hagyták. Ez okozhatott talajmozgásokat simán a vízzel való telítettségtől 
függően (agyag...), ami miatt - és itt jön az én agyalásom - a gát elmozdult a 
már összeállt iszaptól kicsit, de ez az összeállás nem elég stabil, és egy 
borzasztó tömegű (mondjuk 100ezer tonnás) darab megsúvadt, és nekizúgott a 
gátnak, amitől az eltört. Ezután már érvényesült a hidrosztatikai nyomás, ami a 
zagy fölötti legalább 2m-es víz odafolyásával valósulhatott meg, ami simán 
kitolta, eltávolította a gát megmozdult részét, széttörte, és a nagy víztömeg 
kimosta az iszapot is a sarok tájáról. Gondolom a tetején lévő lé zöme is 
odafolyt, és a még képlékeny részeket föntről is vitte jelentős részben.

A szabályok, törvények, meg ami kell, majd ennek, mint tapasztalatnak a kapcsán 
meg fognak változni, méghozzá eu-szerte minimum, és erről már hallottam 
riportokban.

>   Igen, ez gazdaságilag rendben van. Törvényileg is rendben van.
> Szabályzatok szerint is rendben van. Nyilván lehetne még 30 métert is
> magasítani rajta törvényileg és szabályzatilag, akár még vékonyabb
> gáttal is, a kérdés az, hogy a fizika mit szól hozzá. Hogy visel el
> egy földrengést? Hogy viseli el a talaj felázását? És milyen
> kockázatokkal üzemeltethető?

Gondolom ilyesmire vannak tervek. Ez a tározó még 2 évig üzemelt volna, ehhez 
nem magasítottak volna rajta, vagy biztos nem jelentősen. Ez az üzemidejének 
néhány százaléka.

>   Felmérték a többi tározó esetén a kockázatokat, hogy _most_ mi
> történne, ha átszakadna a gát. Most. Mert 20-30 éve nem volt még
> kockázatelemzés. Nem volt még katasztrófa szimuláció. És persze a
> szabályzatnak megfelel, amit jó eséllyel 20 éve írtak.

Szerintem régebb óta írták, ez az utolsó megépült tározó is van vagy 
harmincvalahány éves. A többiek öregebbek. A szabályokat meg előbb kellett, hogy 
megalkossák.

Most meg változtatni kénytelenek rajta, és ez felvet olyan jogi problémákat, 
hogy a régiek szerint dolgozók felelősségre vonhatók-e az újak alapján.

>> Bennem amúgy az merült fel, hogy ha a modernebb technológiát
>> csinálnák, akkor a bauxitbányákba kéne visszatölteni az anyagot.
>
>   Ezzel az a baj, hogy amíg aktív a bánya, addig nem tudod
> visszatölteni. Ha már nem aktív, akkor vissza tudod tölteni, de addig
> is tárolni kell valahol. A tárolása viszont olyan kellene legyen,
> hogy ne okozzon ekkora problémát.

Hát igen, az ötlet elvetélt, ahogy az uránbányákba se szokták visszatölteni a 
radioaktív anyagokat.

Szerintem jó ez a mostani módi is, ahogy van, de ezt a többletterhelési 
lehetőséget, ami most ki tudta törni a gátat, a továbbiakban figyelembe kell 
venni. Meg azt is, hogy a közelben milyen települések és hol lehetnek, biztos 
meg kell változtatni.

hjozsi