[Epitesz-barkacs] vorosiszap megint

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2010. Okt. 9., Szo, 20:15:07 CEST


Auth Gábor wrote:

>> Értem az elképzelést, de a kiülepedés nem ilyen gyors.
>
>   Csak megtörténik két év alatt a kiülepedés... az egyik tározót

Úgy tudom, hogy messze nem. Egészen össze kell tömörödnie az anyagnak, és sok év 
múlva is először csak igen könnyű járművekkel lehet ráhajtani.

> kiássák, az előzőt töltik, az azt megelőző ülepedik és visszanyerik a
> lúgot, az azt megelőző pedig leülepedett és visszaállítható az
> eredeti földréteg az éppen kiásott gödörből származó anyagból.

A lúg visszanyerése is egy húzós folyamat. Én is meglepődtem. Aszonta a 
folyamatot ismerő szakértő a hosszú riportban, hogy amikor az olvadék állapotú 
lúg kioldotta a bauxitból az aluoxidot, akkor ellenáramú vízzel (ezt nem tudom, 
hogy kell elképzelni) az ezred részére csökkentik a visszamaradt vörösiszap 
lúgtartalmát, ez megy ki a tározóba. Ott aztán ülepszik, tömörödik, a 
víztartalma párolog, a lúg töményedik. Mint látjuk, nem is kicsit. Ezt 
folyamatosan vezetik vissza a folyamatba. A tározóban meg jókora vízréteg van, 
amibe lentről is diffundál folyamatosan a lúg, mert a leülepedett részben is 
betöményedik. Tehát a működő kazetta végig, amíg meg nem telik, műben van, és 
csak a végén, az utolsó 1-2 évben vonják ki a termelésből, ekkor kell neki 
végleg betömörödnie, leülepednie, elpárolognia ami tud...

>> Nem tudom, miért, de világszerte ez egy bevált módinak látszik.
>
>   Annyira nem elterjedt. Máshol kezelik és ártalmatlanítják, nálunk
> csak tárolják...

Hááát, fene tudja, szerintem mindenütt tárolják. A szakértő is azt mondta, hogy 
igen kis százalékát használják fel bárhol a világon. (1-2 százalékról van szó 
vagy ilyesmi)

>> Gladstone a kulcs-szó. Ez asszem egy nagyvállalat.
>
>   Inkább egy város. És mellette van Boyne Island, ahol a termelés
> folyik.

Lehet, de mintha cégnévként is megtaláltam volna.

>   Ott is van. De feldolgozzák a náluk "red mud" néven nevezett
> mellékterméket, nem tárolják. Viszont ehhez náluk van természetes
> semlegesítő forrás: a tengervíz:

Persze, de ezzel csak a lúgosságát veszik el, amikor már nincs műben. Mert amúgy 
náluk is hasonlóan benne lehet a folyamatban végig.

Magát a lúgot, amit már nem használnak bármiért, és megy ki, itt pl abba a 
patakba, ami a timföldgyárnál van, azt rendesen közömbösítik. A lúg zöme ilyen 
cirkulációban van. (Pontosan nem értem ám, hogy mi hogyan és miért is történik!)

>   Röviden arról van itt szó, hogy a vörösiszapot összekeverik sós
> vízzel, és ezt tárolják abban a tárolóban, a sós víz pedig
> semlegesíti a vörös iszap lúgos állapotát, és a kicsapódott maradék
> újrahasznosítható.

Hát ez így nem vilcsó. A lúg nem csapódik ki. Gondolom a végén, amikor megtelt a 
tároló, akkor öblítik a tetejét, áramoltatják a tengervizet sokáig, hogy a végén 
lejöjjön valami 8,x-re a pH-ja, és akkor tekintik késznek. Hasznosítás nem 
szokott történni. Valamiért nem gazdaságos.

>   Nem tárolják. Másrészt, ha megnézed a tározót, akkor az látszik,
> hogy a terület mélyebben fekszik, mint a környezete, valószínűleg itt
> tengervíz volt, simán körülkerítették gátakkal, kiszívták a

Én nem ilyen tározót találtam, és kettőt is, ezek mind bent voltak a szárazföld 
területén, nem a tengerből lettek "elkanyarítva". Biztos olyan is van. Azon a 
fertályon mindenféle érdekesség van, én még repülőgép leszállópályát is láttam, 
ami a tengerben végződik. :-)

>   Van néhány kínai ismerősöm mostanság, meséltek dolgokat... Nem
> telepítik ki őket, csak akkor, ha az építési területen laknak,
> egyébként szarnak rá, ha belebetegszenek, akkor így jártak.

Én a legutóbbi valamelyik nagy duzzasztógátra gondoltam, ahol 1 milla embert 
telepítettek ki.

>   Akár lehetett így is. Ezt lehet megelőzni úgy, hogy süllyesztenek,
> nem gátat építenek.

Biztos, de ehhez tök más talajviszonyok kellenek, ha ülepíteni akarnak.

>   Ez igaz, de előtte vajon hány évig emelgették a gát magasságát? :)

Ez az emelgetés nem ötletszerű kellett legyen, hanem együttműködésben volt a 
szénbánya, az erőmű, a bauxitbánya és a timföldgyár. A gátemelés meg 
folyamatosan történhetett, ahogy kellett, és ahogy keletkezett ehhez is az anyag 
az erőműben.

Sőt, lehet, hogy a most károsult lakosság jelentős része dolgozott is ezeken a 
magasításokon, meg egyáltalán a timföldgyárban. Ha valakinek, hát nekik a 
részleteket is kellett látniuk.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról