[Epitesz-barkacs] izomzattan

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

> Én kihagynám a gépeket a hasizom-erősítésből. Van elég gravitációs
> módja is a has mozgatásának, csak szőnyeg kell hozzá, esetleg
> függeszkedő lehetőség.

Nemnem! Vannak állapotok, amikor ezek a természetes módok már kifejezetten 
veszélyesek, károsak. Kell valami segítő eszköz, de áramot termelni az tök 
fölösleges.

> Nem annyira hasizom, de nyújtott ülésben, terpeszülésben hajlítások
> előre, jobbra, balra.

Ezek viszont lehet, hogy alkalmas mozgások - leginkább lazításra.

> Inkább hasizom: hanyatt fekve lábak hajlítva, kissé szét, talpak
> talajon. Innen felülés tarkóra tett kézzel, könyök érinti a térdet.

Egy túlsúlyos ember ilyet nem tud csinálni. Egyszerűen a felső teste olyan 
nehéz, hogy akármilyen erős is a hasizma, nem tudja felemelni, csak ha lefogják 
a lábát. Szóval be kellene valahova akasztani. De a gerince veszélyben lesz.

Az én masinámban is be lehet akasztani a lábat, de én olyan fokozatot 
választottam, aminél elég kinyújtani. Karral egy fordított U alakú kart nyomok, 
ami hátul görgőkkel tolja felfelé a háttámaszt. Ezzel a +50 kilós felsőtestemet 
fel tudom emelni. Natúr is, de az kurvanehéz, és jó esélyem lesz valami 
lumgábóra.

> LÁbat beakasztva könnyebb. Lehet variálni, hogy felváltva ellentétes
> térdet érinti.

Ja, térdérintés: meglepne, ha Mágus ezt meg tudná csinálni. :-)

Amúgy sok jó gyakorlatot írtál le. Kell hozzá valami tiszta hely, ahova le lehet 
ülni-feküdni.

> Függeszkedésből (bordásfalon) lábemelés, térd az orrig.

Ezt szerintem még a nem túlsúlyos lakosság zöme se tudja megcsinálni. Eméxem 
középiskolás tornaórára, egy gyerkőc tudta csak felhúzni a lábát úgy, hogy a 
térde ráközelítsen az orrára. Az összes többi max kicsit 90 fok fölé. Én meg 
csak alá, ha beszartam, akkor is. Ezt is rengeteget kell gyakorolni, hogy jobban 
menjen. Na de egy 120-140 kilósnak már a puszta függeszkedés is spiccen van ám!

De a legrosszabb, és ez a fiatalabbaknak is tanulságos: ha 60 táján akar valaki 
izmot fejleszteni, az igen szerény sikerrel fog csak járni. Célszerű az 
izomfejlesztést fiatalabb korban végrehajtani, aztán azon lenni, hogy ne 
fejlődjön vissza. Ez nem kis program ám! Főleg nem időben ugye, mert 
évtizedekről van szó. Tétlenség esetén a kudarc (izom visszafejlődés) garantált, 
az újbóli felfejlesztése meg igen kínos, és szinte esélytelen. Főleg, ha a nem 
valószínűtlen alapbetegségek is sújtják a szakszervezetet.

hjozsi