[Epitesz-barkacs] hajópadlo fektetése

Pataki István pataki.istvan at freemail.hu
2012. Okt. 1., H, 16:08:15 CEST


Sziasztok!

A hajópadló adott. A nút csak akkor tartja síkban a padlót, ha össze van
szorítva, egyébként meg a többsége magától szétugrik.

A ragasztott felületet nyáron, nagy melegben, és amikor még új volt a
ragasztó, 15-20 perc múlva már nem lehetett mozgatni. Most csak azt
ellenőriztem, hogy 24 óra múlva mennyire tart: nem a ragasztásnál tört
el. A 2. pontodban írt lehetőség felmerült bennem is, csak az
összeszorítás elég nehézkes, amikor már 2m szélesen meg van ragasztva és
ahhoz illesztem azt a néhány izgága szálat.

Raktam már le tölgy és akác parkettát, laminált padlót és nútos
faforgácslapot, de az más kategória, mert mérettartó és pontos.

Üdv
pi


----- Original Message ----- 
From: "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com>
To: "Amatőr építészek és barkácsolók klubja"
<epitesz at lists.javaforum.hu>
Sent: Sunday, September 30, 2012 9:48 PM
Subject: Re: [Epitesz-barkacs] hajópadlo fektetése


> Esetleg más megoldás?

Kellemetlen feladatot vállaltál be, és talán nem is jó alapanyagot
választottál.
Van az a fajta, aminek nem tudom a nevét, de a nútoknál "bebuktatni"
kell
egymásba, és ha már síkban vannak, összekapaszkodnak, nagyon pontosan
illeszkednek, és megválasztható, hogy milyen fából legyen a kopófelület.
Pl
tölgy.

Ha már így alakult, van javaslatom, ha a ragasztásnál maradsz.

1. Ha a ragacs nem villámgyorsan köt meg, hanem netán kibírja az egész
rendszer
összerakását is, akkor úgy kéne elstartolni, hogy a kezdőoldalnál
fadarabokkal
elérni, hogy az első szál egyenes legyen, aztán ragacs, következő,
ragacs,
következő... Ha nem mennek simán egymásba (ez lenne a jó), akkor egy
hosszúszárú
Z alakú laposvassal lehet kalapáccsal segíteni. (Rajz).

Ha végigértél, akkor két ilyen megnyújtott Z-szerű vassal több helyen
belekapaszkodni az egésznek a két szélébe, és menetes orsóval
összehúzatni, és
eközben néhány deszkával, ami keresztben pont olyan hosszú, mint amilyen
széles
az egész, lenyomatni úgy, hogy a deszkákra sok súly van rakva. Azért,
hogy
nehogy felpúposodjon az erő hatására az egész.

2. ha a ragacs gyorasan köt, akkor annyit kell összehúzatni hasonló
módon,
amennyit megkötés előtt össze lehet rakni.

Vagy ha nem is gyorsan köt a ragacs, de elég jó szoros az illesztés,
ezért
egybemaradnak összeütés után, akkor lehet kényelmesen haladni vele
végig, majd a
végénél lehet kiékelést is választani, nem a menetes száras dolgot, ami
azért
bevallhatom, elég kellemetlen és anyagigényes.

A ragasztás azért se rossz, mert ha a fák abszolút nem tudnak egymáshoz
képest
moccanni, akkor biztos, hogy nyikorgásmentes marad az egész. Az marha
kellemetlen, ha a fák icipicit is tudnak egymáshoz képest mozogni, és
lehetetlen
rajta csendben menni.

Régen raktam össze ilyesmit, azt nem kellett ragasztani, nagyon szorosan
illeszkedtek. A rajz szerinti eszköz nagyon jól bevált a nútok
összeütésére.

Régen csináltam olyan lépcsőt, aminek a fokai falba lettek betonozva, a
szabad
végük semmivel nem volt alátámasztva, hanem a korlát adta a merevséget.
Marha
nagyot hajlott egy-egy fok, a megterhelték még magában. A korlátot
eporapiddal
ragasztottam össze, tehát volt felül a merev keményfa kapaszkodó,
függőlegesen
meg fokonként az esztergált keményfa korlátfák. Asszem 20-as vagy
ilyesmi fa
csapokat használtam, ezek voltak beleragasztva a korlát kapaszkodófájába
is, meg
a rudak végeibe lent-fent, meg a lépcsőfokokba. Az egész hangtalan lett,
és jó
merev is.

Eporapidból van 20 perces is, meg 5 perces is. De biztos van más, ide
sokkal
célszerűbb ragacs is. Ezeket már vagy 25 évvel ezelőtt csináltam. Akkor
még
filcet raktunk a padló alá.

hjozsi




További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról