[Epitesz-barkacs] Épület energetika régi házban

szepygab at gmail.com szepygab at gmail.com
2019. Dec. 5., Cs, 20:59:13 UTC


Onnan, hogy afölött kellemetlenül magas lenne a felület hőmérséklete.
Legalább is az én falfűtésem méretezésénél ez volt az alap adat.
Hűtés üzemmódban pedig csak 40 W/m2, a páralecsapódés megelőzése 
miatt.


Gábor



Pataki István írta 5 Dec 2019  21:36 levelében:

> Ez a "80 W/m2-nél többet nem tudsz leadni vele" honnan jön?
> 
> pi
> 
> 
> ----- Original Message ----- 
> From: <szepygab at gmail.com>
> To: "Amatőr építészek és barkácsolók klubja" 
> <epitesz at lists.javaforum.hu>
> Sent: Thursday, December 05, 2019 8:47 PM
> Subject: Re: [Epitesz-barkacs]Épület energetika régi házban
> 
> 
> Sziasztok!
> 
> Acs Gabor írta 5 Dec 2019  19:56 levelében:
> > Mit gondoltok, mennyire lehet problémás mai szemmel egy nagyon régi
> > épületben élni?
> Szerintem ez alapvetően életforma választás. Másképp kell/lehet élni
> egy műemlék házban, mint egy új építésűben.
> 
> > 80 centis, kőből rakott falak. A tető cserép fedésű, alatta van kb.
> > 15 centi kőzet, vagy üveggyapot, ami már kissé összeesett. Alatta
> > pedig pince, de nem olyan, mint egy mai ház alatt, hanem boltíves,
> > így a pince mennyezet és a lakótér padlója között van helyenként
> > több, mint 1 méter valami, gondolom föld.
> Jól gondolod, még pesti bérházak földszintje alatt is ilyen megoldású
> pincefödémek léteznek.
> 
> > Szóval régen ilyenekben éltek az emberek, nyáron biztos tök jó a
> > nagy tömeg miatt. Erénye még, hogy ha áll már párszáz éve, akkor
> > biztos fog az még legalább egy emberöltőt kiszolgálni. Kapott
> > vasbeton koszorút és beton gerendákat, így az egész szerkezet nagyon
> > stabil.
> Ha a statikájával nincs baj, van koszorú és nem süllyed/mozog, akkor
> kiszolgál az még akár több emberöltőt is. A tető legyen rendben,mert
> az megvédi.
> 
> Ezeknél a talaj felőli nedvesedés szokott problémát jelenteni. Anno
> nem szigeteltek, és ha véletlenül mégis, az már rég tönkrement ennyi
> idő alatt. A boltíves pincefödém és a falvastagságok miatt szinte
> lehtetlen utólag szigtelni (akár fúrással, akár átvágásal, akár
> beütéssel). Lehet köré szivárgót építeni, dréncsővel elvezetni a
> csapadékot, persze az ereszt eleve messzire vinni. Kell használni a
> szárítóvakolatokat (puffervakolat), megfelelő glettel és festékkel
> fedve. Ha amúgy nem vizesedik tragikusan, ezek egy időre megoldást
> jelentenek, de utána le kell verni és újra vakolni.
> 
> Sajnos ezeknek az épületeknek más a fenntartásigénye.
> 
> > Viszont egy mai energiatakarékos háznak hőszigetelt már az
> > alapozása, a padlója, a falai is...
> >
> > Azt próbálom kitalálni, hogy én is passzívház kedvelő lettem,
> > de azért van annak egy olyan oldala is, hogy ha a nem passzív házat
> > gazdaságosan (klímával, 5 fölötti COP-vel) fűtjük vagy annak
> > megfelelőáramtarifáról, vagy napelemekkel termelt energiából, akkor
> > elsősorban a beruházáskor keletkezik a nagy költség, utána ha lesz
> > havi 10-20 ezer a fűtési költség, azt már ki lehet gazdálkodni, és a
> > hosszabb távú gazdasági mérleg is esetleg kedvezőbb, mint egy új,
> > nagyon szigetelt ház építése.
>  Azért érdemes lenne kiszámíttatni az épület és az egyes helyiségek
> hőigényét.
> 
> 
> > Az építész arról beszélt, hogy ezeket jobb cserépkályhával
> > megdurrantani, mint klímával, vagy más komfortos fűtéssel
> > folyamatosan tolni a falakba a meleget, mert utóbbi esetben
> > átmelegszik az egész fal, és sokkal több energiát nyel el. Ezt
> > mondjuk nem teljesen értettem.
> Érzésem szerint arra gondolt, hogy folyamatos hőntartás esetén
> kialakul egy hőmérsékleti grádiens a falban, ami homogén falszerkezet
> esetén nagyjából lienáris. Ebből következően a fal belső "rétegeit" is
> fel kell fűteni. Szakaszos üzem esetén a belső falfelület nemmelegszik
> fel szobahőmérsékleteűre, így a fal két felülete közötti
> hőmérsékletkülönbség kisebb lesz. (A grádiens nem lineáris, hanem a
> belső felülettől indulva meredeken csökken.) Ez esetben kisebb
> faltömeget fűtesz fel. Ugyankkor ennek komfortérzet szempontjából
> komoly hátránya van, nem kellemes amikor "süt a hideg" a falakból.
> Érzésem szerint energiamegtakarítést se fog hozni, mert a komfortérzet
> miatt magasabb hőmérsékletre fogod fűteni a levegőt ahhoz, hogy
> ugyanolyan jól érezd Magad a hideg falak között, mint ha azok is
> melegek lennének. Ha a padlásfödém megfelelően hőszigetelt, nem
> tartanám ördögtől valónak akár egy melgevizes falfűtés telepítését sem
> (feltéve,hogy akkora felújítás van, hogy a homlokzati falakat lehet
> újra vakolni). Ez pont a langyos falak miatt rendkívül kellemes
> hőérzetet ad. Persze ehhez tényleg ki kell számoltatni a hőigényt,
> mert 80 W/m2-nél többet nem tudsz leadni vele. Ez adja meg a
> becsövezni való falfelület nagyságát. Járulékos haszna, hogy a
> melegítés miatt szárzon tartja a belső falfelületet, nincs penészedés,
> stb.
> 
> 
> 
> üdv
> 
> Gábor
> 
> 
> 
> 
> 
> 
> 
> > Gábor
> >
> >
> 
> 
> 
> Üdv
> 
> Gábor
> http://jokaja.hu
> 
> _______________________________________________
> Epitesz mailing list
> Epitesz at lists.javaforum.hu
> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
> 
> _______________________________________________
> Epitesz mailing list
> Epitesz at lists.javaforum.hu
> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz



Üdv

Gábor
http://jokaja.hu



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról