[Java lista] várom a véleményeteket

[Molnár Miklós]

Hali,

Mondom jó a téma és rengeteget lehet róla beszélgetni, ráadásul mindez
eléggé nóvum itt a levlistán. :)

Amiről ern0 és Ketler István beszélgetett, arról nekem az jut eszembe, hogy
nincs általános ökölszabály. Mind a projekttől, mind a megrendelő+szállító
szakmai kulturájától meg helyi lehetőségeitől függ, hogy mikor milyen
menetrend következik be szervezési metodológiától részben függetlenül.
Nyílván másképp néz ki egy SAP bevezetés szakmai indítása, mint kisebb
projekt x-edik mérföldkövének indítása. Az sem mindegy, hogy új vagy régi a
beszállító (követelmények megértése)

Én ern0 szóhasználatában a specifikációt éreztem potenciálisan félrevivő
homonimának, bevallom én még így ebben a kontextusban nem hallottam, de
ettől még ez lehetséges. Számomra a specifikációs fázis mindenképpen a
döntés, a megrendelő-beszállító szerződéskötés _után_ van.

István sorait meg ott vélném árnyalni, hogy "helyzetfelmérés" során egy-két
meetingtől a pre-sales demó meg pilotig széles a skála. Egy új banki
beszállítónak állhatnia kell ilyesmiknek a költségeit, ha be akar szállni a
versenybe.

Amúgy meg mit szóljak én, aki adatbányászként próbálom megérteni az üzleti
oldalt. Nálunk a helyes megértés rész majdhogynem 50%-körül van a teljes
projektnek. Adatbányászatban úgy kell előzetesen nagyságrendet tippelni a
pontosságra, költségekre, potenciálra, hogy belenézünk egy hatalmas fekete
dobozba aztán szorozhatunk és oszthatunk. :) Még a fele-duplája
intervallumba sem könnyű beletrafálni, a valóságot illetően.

PS: amúgy, hogy az agilis módszertanhoz is írjak pár sort (ami véleményemmel
lehet, hogy egyedül leszek) ami nekem szimpatikus benne, hogy _átlátható_
költségvetéssel a lehető legnagyobb _motiváltsággal_ lehet benne dolgozni a
projektrésztvevőknek (pont azért mert látható a cél és az addig vezető út).
Ez a mai felpörgött világban szerintem díjazandó. Ma már nem az az IBM-es
világ van, ahol szép komotósan csomó öltönyös fehér köpenyes figura bűvöli
terminálról a sarokban sorjázó számítógép-szekrényeket. Ami viszont
legnagyopbb nehézsége az agilis módszertannak, hogy tudni kell megállni
(róla elváltani). Tudni kell mikor nem jó az agilis módszertan.
Konklúzióként azt gondolnám, hogy azért az agilis projektfejlesztés felett
nem árt, ha van egy szint, ahonnan kellő rálátással rendelkezve azért
harmoniát lehet vinni az agilis fejlesztések közé. Ez egyesítheti az agilis
fejlesztések szimpatikusságát, az 'elszállás' esélyének minimalizásával.

MM